Ebben a cikkben a krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladásról, egy nagyon sokakat érintő pajzsmirigy betegségről írok, ami a nevét Hashimoto Hakaru (1881–1934) japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le a betegséget.
Ez a betegség okozza leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködését.
Ez az autoimmun betegségek egyik „klasszikusa”. Az autoimmun betegség azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere a saját sejtek ellen fordul, és ellenanyagokat termelve károsítja a sejteket. Ha ismert az az anyag, ami ezt a kóros folyamatot kiváltja, akkor ennek kerülésével ez a folyamat megállítható. ( Pl. a lisztérzékenyeknél, a glutén kerülésével). Ha nem ismerjük a kiváltó okot, vagy nem tudjuk elkerülni, akkor a folyamat fennmarad, egyre több sejtet károsítva. Sajnos ez utóbbival kerülünk szembe a Hashimoto thyreoiditisben is.
A betegek azzal fordulnak többnyire orvoshoz, hogy a pajzsmirigy fájdalmatlanul megnagyobbodott. E mellett, ha az alulműködés már kialakult, fáradékonyság, hajhullás, hízékonyság az, amit leginkább panaszolnak.
Ilyenkor az orvos laborvizsgálatokat és pajzsmirigy ultrahang vizsgálatot végez. Az ultrahangon jellegzetesen egyenetlen (inhomogén) szerkezetű pajzsmirigyet írnak le. A laborvizsgálatokban magas pajzsmirigy ellenes antitest szintek mutatkoznak. (magasabb aTg, és aTPO szintek). Kezdetben még lehetségesek akár normális pajzsmirigy működésre utaló hormonleletek, de a követés során egyre növekvő TSH és egyre alacsonyabb fT4 szintek mutatkoznak. Ekkor már kialakul a pajzsmirigy alulműködése, amit hormonpótlással kell kezelni.
Néhány szóban ezekről a hormonokról is írok, hogy jobban lássuk a lényeget.
A TSH a pajzsmirigy működését irányító, agyalapi mirigyben termelődő hormon. Az fT4 (tiroxin) és az fT3 (trijódtironin) a pajzsmirigy saját hormonjai. A pajzsmirigyhormonok a szervezetünk szinte minden rendszerére hatással vannak. Ha a pajzsmirigy hormontermelése nem fedezi a szervezet szükségletét, akkor a test „lelassul”. Lassabbá válik az anyagcsere, ezért hízik a beteg, hullani kezd a haja, fáradtabb lesz, a menses rendszertelenné válik, nehezebb a teherbe esés. A memória romlik és fázékonyabbak is betegek, hogy csak a leggyakoribb tüneteket említsem.
Ha az agyalapi mirigy azt „érzi”, hogy a szervezetnek nincs elég pajzsmirigyhormonja (fT3, fT4), megnöveli a TSH termelését, hogy ez utóbbi visszahatva fokozza a pajzsmirigy hormontermelését. Ezért legelőször még többnyire azt látjuk, hogy a TSH emelkedett, de az fT4, fT3 szintek nem csökkentek. Már ekkor is indíthat az orvos hormonpótlást, hogy a betegség ne okozzon tüneteket. Ilyenkor még kis gyógyszeradagokat kap a beteg, és folyamatosan javasolt ellenőrzésekre járnia, ahol a hormonpótlás adagját a hormonszintekhez igazítják. Így nem alakulnak ki a fentebb leírt kellemetlen panaszok.
Sokat hallani manapság a kiegészítő gyógymódokról is. Ebben a betegségben a szelén szedésének kedvező hatását látták, így ez javasolható.
Terhesség esetén a hormonpótlás adagja megemelendő. Erre figyelnie kell a leendő édesanyáknak.
Bár rémisztő lehet a betegeknek, amikor azt hallják, hogy a gyógyszert valószínűleg életük végéig szedniük kell majd, de az mindenképpen jó, hogy ezzel a kezeléssel teljes életet élhetnek, sportolhatnak.