Divatdiéták és egészség

Manapság a túlsúly egyre több embernek jelent gondot a világ gazdagabb felén.

Az emberek persze, mint annyi minden másban, a fogyásban is gyors és lehetőleg minimális energiabefektetést igénylő sikereket keresnek. Ezt az igényt felismerve születnek meg a látványos sikereket ígérő fogyókúrás ajánlások.

De vajon hasznosak ezek, vagy többet ártanak, mint használnak?

A diéták kiagyalóinak óriási üzleti lehetőség ezek elterjesztése. El lehet adni sok-sok könyvet, dvd-t és egyéb dolgokat, és sajnos legtöbbször ezeket szakmai szempontú jóváhagyás nem előzi meg. . Mindenki meg akar felelni a szexi vékony nőideálnak és az izmos, macsó férfiideálnak. Nehéz viszont elmenni sportolni, és olyan vonzó az az ezerféle finomság, ami a boltok polcain roskadozik.

A divatdiéták gyorsan ígérnek nagy fogyást, ami csábító. De sajnos beindítva a „jojó” effektust sokszor a szigorú diéta után több kiló csúszik vissza, mint amit leadott a fogyókúrázó ember.

Éppen ezért fontos lenne azt belátni, hogy tartós eredmény rohamdiétáktól nem várható, csak az életmód egészségessé alakítása hozhatja meg a várt és tartós eredményt.

Ha átnézzük a manapság leggyakrabban alkalmazott diétás módszereket, talán könnyebben el tudunk igazodni ezek útvesztőiben, és megtalálhatjuk a helyes irányt. A kiegyensúlyozott változatos étrendet és a rendszeres mozgást, ami hozzásegíthet az egészség megtartásához és visszanyeréséhez.

Nézzük először a leggyakoribb és legelterjedtebb diétás módszereket.

 

Testkontroll diéta

A diéta lényeges része, hogy délelőtt csak gyümölcs és zöldség, délután állati eredetű élelmiszer (kis mennyiségben) és nagy szénhidráttartalmú növényi élelmiszer is fogyasztható, de csak külön étkezés keretében. A tej és tejtermék fogyasztását nem ajánlja.

A módszer kiagyalói és követői azt állítják, hogy a test napszakonként máshogy működik. E szerint (Are Waerland alapján, 1940-es évek) a szervezet „táplálékot felvevő időszaka” 12-20 óra, a „beépülési időszak” 20-04 óra, a „kiválasztás időszaka” 04-12 óra közé esik.

A módszer hívei szerint egy időben nem fogyasztható nagy szénhidrát tartalmú növényi táplálék (pl. kenyér), és nagy fehérjetartalmú állati táplálék (pl. hús), mert szerintük ezek együtt a gyomorban rothadásnak indulnak.

Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember számára egyedül javasolható ivóvíz a desztillált víz. Véleményük szerint minden egyéb ásványi és egyéb anyag, amely a csapvízben található, káros hatású.

Az említett diéta kidolgozói kifejezetten ellenzik a tej és tejtermékek fogyasztását. A legfőbb érvük az, hogy a tej nem természetes táplálék az ember számára.

Egyrészt a laktózérzékenységet hozzák fel érvkén , de mint kalciumforrást sem ismerik el a tejet, mondván: az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani (ásványi eredetűt sem). A szerzők állításával ellentétben a friss gyümölcsök igen szerény kalciumforrások, ráadásul sokuknak a magas oxaláttartalma gátolja is a felszívódást, a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb arányban kalciumot

Összességében elmondható, hogy a testkontroll-diéta módszere a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztással egyidejűleg, mivel kevés hús fogyasztását ajánlja, míg a tej és a tejtermékek mellőzését írja elő. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és a tiaminfelvétel is. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, s különösen elítélendő, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.
A testkontrolldiéta módszerével valóban elérhető fogyás, mert a kis energiatartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztására helyezi a súlyt. Az étrend betartása esetén a napi kalóriafelvétel 30-50%-kal is csökkenhet, de az említett számos hátrányos következmény miatt a fogyókúrázók számára sem megfelelő módszer.

 

Vércsoportdiéta

A diétát dr. Peter J. D’Adamo írta le könyvében. Diétáját a lektinek köré építette fel. A lektinek olyan anyagok, amelyek a táplálékok széles körében megtalálhatóak, és laboratóriumban, bizonyos körülmények között a vörösvérsejtek kicsapódását okozzák. Ezt a tulajdonságot fel is használják a laboratóriumi  diagnosztikában. A lektinek közül némelyek toxikus, gyulladáskeltő hatásúak lehetnek, ellenállhatnak a főzésnek és az emésztőenzimeknek. Néhány lektin átjuthat a bélfalon, s a távolabbi szervekben lerakódhat.
Számos növény- és néhány állatfajban (puhatestűekben, emlősökben) előfordulnak, ám nagy részük

lebomlik az emésztés vagy az ételkészítés, főzés során.

Adamo szerint a lektinek a vércsoporttól függően gyakorolnak más-más káros hatást az emberi szervezetre.

Ezért az eltérő vércsoportú embereknek gyökeresen más táplálkozást ír elő.

Így a 0-vércsoportúaknak lényegében nagy hústartalmú, csekély tej-, tejtermék- és gabonatartalmú étrendet tart kívánatosnak.

Az A-vércsoportúak étrendi javaslata vegetáriánus jellegű, kevés tej és tejtermék fogyasztásával.

A B-vércsoportúaknak vegyes étrendet, az AB-vércsoportúaknak pedig kis hús- és gabonatartalmú étrendet tart megfelelőnek.

Bár felmerült az utóbbi időben néhány betegséggek kapocsolatban a lektinek szerepe, mint pl. coeliakia, nefropathia, vagy 1. tipusú cukorbetegség, semmilyen szakirodalmi adat nem utal arra, hogy az eltérő vércsoportú emberekben más lenne ezek aránya.

A módszer kritikája szerint,  a 0-vércsoportúaknak javasolt húsfogyasztás, ha a táblázatokban megadott fogyasztási gyakoriságok alsó értékét vesszük figyelembe, elfogadhatónak mondható, ám nem fogadható el, hogy „annyiszor ehetnek húst, ahányszor kívánják”, hiszen a nagy húsfogyasztás daganatos betegségekhez, és nagy zsírtartalma miatt szív- érrendszeri betegségekhez vezet A rendkívül kis tej- és tejtermékfogyasztás csekély kalciumfogyasztást jelent el.

Az A-vércsoportúak számára vegetáriánus jellegű étrendet javasol a szerző. A nem szakszerű összeállítás alkalmazása vas-, cink-, B12-vitamin-hiányra (csekély húsfogyasztás), valamint az eszenciális aminosavak nem kellő felvételére vezethet.

A B-vércsoportúaknak szánt étrendben a tojás ajánlott mennyisége adott esetben fokozott koleszterinfelvételt jelentene. A hús- és halfogyasztás, ha valaki a táblázatokban szereplő felső értékeket veszi figyelembe, a szükségesnél több állati fehérje felvételét jelentheti, különösen akkor, ha a tejtermékfogyasztást ehhez hozzáadva számolja. Az olajfogyasztás szintén kisebb lehet a kívánatosnál. A gabonafélék között különösen a kenyérfogyasztás csekély.

Következtetésként elmondható, hogy a vércsoportdiéta sok helyütt ellentmond a jelenlegi táplálkozás-egészségügyi ismereteknek, elveknek. Többször meglehetősen egyoldalú táplálkozást javasol, fontos táplálékféleségek mellőzését ajánlja, amely miatt hiányállapotok alakulhatnak ki, esetenként betegségek kialakulásához vezethet

 

Norbi update

Talán az egyik legismertebb és legnépszerűbb diétás rendszer a Norbi update.

A szerző a táplálékokat három osztályba sorolja rendszerében. Az 1-es gyakorlatilag korlátozás nélkül fogyasztható, a nap bármely szakaszában. A 2-es korlátozva fogyasztható, de csak du. 3 óráig, míg a 3-as kódúak csak délig és minimális mennyiségben fogyaszthatók. A kódokba való besorolás időnként nem világos.

Dietetikusok véleménye szerint az Update-diéta/életmód több divatos étrend összevágásából született. Így fellelhetőek benn az Az Atkins-diéta zsírban gazdagabb, szénhidrátban szegényebb javaslata. Figyelembe veszi az ételek glikémiás indexét is. Ez jó, de a kisebb glikémiás indexű fruktóz fogyasztása, illetve a glükóz helyettesítése fruktózzal a fogyókúrában semmi esetre sem célravezető, hiszen ezekkel is feleslegesen sok energiát vihetünk be a szervezetünkbe.

A pontdiétára emlékeztet az, hogy kisebb pontszámot kapnak a zsíros, de szénhidrátban szegény ételek. Ez arra a hibás nézetre épül, hogy csak a szénhidráttól hízunk (el), a zsírtól nem. A Zóna-diéta is felfedezhető benne (szintén a vércukorszint és inzulinszint meg az elhízás kapcsolatából indul ki).

Az Update felhasználja az elválasztó étrendek sajátosságait is (pl. Testkontroll, Paleo-diéta), amelyek szerint a különböző napszakokban más-más tápanyagot kell enni. Célszerű továbbá ezen étrendek szerint a különböző tápanyagokat egymástól is elválasztani. Az Update rendszerét őseink táplálkozásával is magyarázza, azonban ez az érvelés az antropológusok kutatásai szerint nem állja meg a helyét

Nagy előnye a rendszernek, hogy hangsúlyozza a sport szerepét, a többször kis adagokban fogyasztott táplálékbevitelt, a betegségek orvosi kezelését és a lelki tényezők fontosságát is kiemeli.

Sérelmezik a diéta elemzõi, hogy Norbi minden más diétával szemben bántó kritikákat fogalmaz meg, és különösen köszörüli nyelvét a vegetáriánusukon.

 

Paleolit étrend

A paleo étrend az őskori ember életmódját veszi alapul. Állítása szerint a civilizációs betegségek megelőzhetőek ezzel az étrenddel. Kerülni javasolja a glutént tartalmazó gabonákat, a lektint tartalmazó ételeket, nem javasolja a tejet. Bizonyos olajféléket ajánl ( pl. olíva és kókuszolaj), míg másokat tilt.

Az étrend alacsony glikémiás indexű ételeket tart előnyösnek, így valóban segíthet egyes civilizációs betegségben szenvedőknek, ám ha valaki félreértelmezi, problémákhoz vezethet az alkalmazása.

A paleolit étrend fehérjebevitele magasabb a mai dietetikai ajánlásokénél, ami vesebetegek esetében veszélyes lehet. A túlzott vörös hús fogyasztás a köszvény kockázatát emeli meg. Ha a tejtermékeket elhagyjuk, és nem eszünk más forrásból elegendő kálciumot a kálciumhiányos állapot csontritkuláshoz vezet, főként a mai mozgásszegény életmód mellett.

A természeti népeknél nem csak a táplálkozás volt más, hanem a testmozgás és az életmód is merőben különbözött. Ez is hozzájárult, hogy a mai civilizációs betegségek nem voltak akkoriban jelen.

Mindenesetre a paleo étrend sok vonása hasznos lehet, de fontos figyelni az étrend változatos összeállítására, hogy a hiánybetegségeket megelőzhessük. A kritikátlan és felkészületlen szigorú diéta nem szerencsés. Sosem szabad elszakadni a realitásoktól.

És most a -szerencsére- kevésbé elterjedt diétákról röviden:

 

Zsírokban dús diéták:

Pontdiéta: a tápanyagok pontértéket kapnak: míg a zsíros ételek egy-két pontot érnek, addig a szénhidrátok akár több száz pontot is érhetnek, miközben a napi élelmiszer-fogyasztás a negyven pontot nem haladhatja meg. Az ilyen diéta a koleszterinszintet emeli, ezért érelmeszesedésre hajlamosít. Nem javasolt használata.
Atkins-féle diéta kicsit hasonló a pontdiétához, de 15-25%-nyi szénhidrát fogyasztását megengedi, ezért a rostfelvétel előnyösebb lehet. A hátrány szintén a magas koleszterinszint.
Lutz-féle diéta a húsfogyasztást helyezi előtérbe, miközben csekély szénhidrátfelvételt engedélyez. Ez is magas koleszterinszintet eredményez.
Harvey-féle tojáskúra során a fogyókúrázónak gyakorlatilag naponta nyolc tojást kell elfogyasztania, ekképp ezt „koleszterinbombának” is nevezhetjük.
A tejszínhab és az eper az első olvasásra igen jónak hangzik, de próbáljon csak meg valaki tíz napon keresztül ezen az állati zsírokban igen gazdag, ám fehérjében szegény étrenden élni.
A Mayo-étrend a napi 1500 kcal energia felvételét burgonyából, zöldségfélékből, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukból, húsból és reggelire két-három darab tojásból kívánja megvalósítani. Változatosabb, mint az előző étrendek, de ugyanúgy nagy a koleszterintartalma.

 

Fehérjében dús diéták

A Banting-diéta 500-600 g állati fehérje, 60-80 g kenyér és némi zsiradék elfogyasztását jelenti naponta. Ez nemcsak egyhangú, hanem ilyen sok állati fehérje fogyasztása egészségtelen is.
A Cooly-féle diéta („Edd magad soványra”) 50% fehérjefogyasztást engedélyez, s a zsírt kiiktatja az étrendből. A napi 750 kilokalóriás fogyókúra csak rövid távon eredményez fogyást, mert a csökkent energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál. Vitaminpótlásra van szükség kb. tíz nap után. A bőséges fehérjefogyasztás magas húgysavszintet eredményezhet.
A Hollywood-diéta nagyon hasonló. Az 1920-as és 1930-as években vált közkedveltté, amikor a filmvilág dívái elkezdtek fogyókúrázni. A diéta alapja naponta három-hat tojás, továbbá sovány húsok, hal és szója. A keményítőtartalmú élelmiszerek mellőzésével kb. 700 kcal energiafelvétellel jár. A probléma hasonló, mint az előző esetben, vagyis a csekély energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál, ugyanakkor az étrend koleszterinben gazdag.
A túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek fogyaszthatók. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezet.
A félcsirke-diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség és burgonya fogyasztását engedélyezi. Nagyon kis energiatartalom és egyhangúság jellemzi.
A rotációs diéta azt jelenti, hogy bizonyos időközönként (négyhetenként) a fogyókúra energiatartalma 600 és 1500 kcal között váltakozik. Ez az alapanyagcserét igen kedvezőtlenül befolyásolja.

 

Szénhidrátokban dús diéták

A Pritkin-féle diéta nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst és sajtot csak ízesítésre alkalmazó, igen fehérjeszegény étrend.
A rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos étrend, amely kiszáradásra vezethet.
A Schrott-kúra során hetenként két nagy és két kis borivó napot tartanak, míg a hét fennmaradó három napja „száraz”, amikor is sült szilva és zsemle fogyasztható napi 700 kcal mennyiségig. Egyértelműen tápanyag- (fehérje-, vitamin- és ásványianyag-) hiányos állapotra vezet.
A burgonya- és tojásdiéta azt jelenti, hogy a fogyókúra során a burgonya mellett öt-hat tojás fogyasztható naponta. Fehérje-, vitamin-, ásványianyag-hiányos állapotok léphetnek fel alkalmazásakor, ráadásul koleszterinben gazdag.
A burgonyadiéta napi 1 kg burgonyából áll, amelyet sós vízben kell megfőzni. A burgonyának ugyan nagy tápértéke van, de ez a diéta fehérje- és vitaminhiányos állapotokra vezethet.

 

Gyümölcsdiéták

Az almakúra során naponta hat alma fogyasztható. Minden tápanyagból hiányt szenved az alkalmazója.
Az ananászdiéta napi 2-4 kg ananászból áll, ezenkívül kevés hús és hal fogyasztható. Néhány napnál tovább ez sem alkalmazható.
A szőlőkúra során napi 3 kg szőlő ehető. E diéta elégtelen fehérjefelvétellel és energiagazdagsággal jár.
A diódiéta során teljesen fehérjehiányos, ugyanakkor zsiradékokban gazdag az étrend (a tejszín fogyasztását azonban engedélyezi).

 

Ivókúrák

A 2-2,5 l sörből álló sörkúra nem ajánlható fogyókúrára. Magas a kalóriatartalma, és semmi egyebet nem tartalmaz. ( Viszont a vidámságfokot jelentősen emeli, lásd sörfesztiválok.)
Ugyanez mondható a bor- és kenyérkúráról, amely napi 8 dl fehér, száraz borból és egy zsemléből áll.
A tejkúra során napi 2 l (2,8%-os zsírtartalmú) tej fogyasztható. Vas-, vitamin- és rosthiányos állapotot okozhat.

A Maradj fiatal és élj tovább! elnevezésű diéta a napi 1200 kcal energiafelvétel felét fehérjével fedezi. Van a kúrában csukamájolaj, növényi olaj és sörélesztő is. Hátránya a nagy fehérjetartalom, amely magas húgysavszintet, következésképp köszvényt okozhat.

 

Az Edd a háromszorosát!

E kúrának az a lényege, hogy legalább 6000 kilokalóriányit eszik a „fogyókúrázó” naponta, s ettől egy idő múltán undor lép fel, amely hirtelen fogyásra vezet. A kérdés csak az: addig mennyit szedett fel még magára a „fogyókúrázó”?
Mindezek a diéták, fogyókúrás receptek tudományosan nem megalapozottak. Az esetek többségében rövid távú eredmények elérésére alkalmasak, minthogy a diétát képtelenek tartani a fogyókúrázók, ráadásul idővel újabb súlyfelesleget szedhetnek magukra. A sikertelenség ugyanakkor lelki problémákat idézhet elő. A későbbi helyes életmód motivációját a sikertelenség jelentősen csökkenti. Az említett diéták java része azon alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a többit kizárjuk az étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán teltségérzést vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
Ha ilyen fogyókúrázóval akad a dietetikusnak dolga, fel kell hívnia a figyelmét arra, hogy nemcsak tudományosan indokolatlan diétát folytat, hanem az egészségét is károsítja. Mégpedig azzal, hogy az étrendje fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos, esetleg zsírokban gazdag (koleszterinszintet emelő).

 

90 napos diéta

A diéta lényege a szétválasztás. Ez azt jelenti, hogy a gyomorba mindig egyféle táplálék jut. A diéta a fehérjenappal kezdődik, ezt követi a keményítőnap, szénhidrátnap és gyümölcsnap, majd ismétlődik a kör 90 napon át. A diéta alatt havonta egyszer víznapot kell tartani, amely gyümölcsnap után következik. Cukormentes kávé és tea korlátlan mennyiségben fogyasztható.

Súlycsökkenés elérhető vele, mert a diétázó sokkal jobban odafigyel az étrendre és a kalóriabevitel is kevesebb. Hosszú távon viszont a leadott kilók visszajönnek, így a sikertelenség frusztrációkhoz vezet, a „jojó effektus” pedig kialakulhat.

Koplalás és igen kis energiatartalmú diéták

A koplalás vagy „0”-diéta csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazható. Ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet (a benne oldott ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt). A szervezet általában alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is elérheti. Ennek következménye az, hogy ha a koplalást szigorú diéta váltja fel, akkor is napi kb. 1 kg testtömeg-növekedés tapasztalható! A „0”-diéta esetén gondoskodni kell arról, hogy esszenciális aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok stb. jussanak a szervezetbe, mert egyébként szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar, köszvényes, veseköves és pszichés tünetek jelenhetnek meg. Semmiképpen nem javasolt az ilyen testsúlycsökkentés.

 

Remélem sikerült kicsit megmutatni a diéták valódi természetét. Láthatjuk, hogy egyes módszerekben vannak igazán használható ajánlások ( sport, glikémiás index figyelése a kalóriabevitel mellett, a jobb odafigyelés az étkezésekre), de vannak, amelyek nagyon károsak az egészségre. A legjobb, ha egy kiegyensúlyozott, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrendet tartunk, amely energiatartalma nem haladja meg a szükségleteinket és rendszeresen, legalább napi 30 percet, vagy másnaponta 1 órát mozgunk.

És egy kis gondolat búcsúzóul:

 

“Az ember az egynegyedén megél annak, amit eszik. A másik háromnegyed részből az orvosa él meg.”

(Egy egyiptomi piramison talált felirat, i.e. 3000 körül)

 

( A cikkhez a dietetikusok szakmai lapjának anyagait is felhasználtam.)